Az ókori testkultúra 3. rész - Az olimpiai játékok

Beküldve: 2016-04-22 09:39:22 ; Megtekintés: 2706 x

Az ókori testkultúra egyik legfontosabb részegységeként mindenképpen külön kell említeni az olimpiai játékokat, hiszen ez volt a korszak legnagyobb és legtöbb embert megmozgató, rendszeresen megszervezett sportvetélkedője.

A városállamok vallási szertartásaihoz kapcsolódott sok sportesemény, melyből a legjelentősebbek a pánhellén játékok, ahol szabad görög férfiak mérték össze erejüket békeidőben, amikre általában 4 évente került sor. Iszthmosz, Püthia, Nemea és Olümpia városokban zajlottak a versenyek, melyet az Olümposz hegyéről figyelő isteneknek ajánlottak.

A városok egymással is versenyeztek, és mivel Olümpia (mely kb. 100 km-re van az Olümposz hegy lábától) nyert többször is, így a többi helyen később elmaradt a versenyek szervezése és a győztes hely versenyei éltek tovább, melyen minden település sportolói indulhattak. Ezekből a pánhellén rendezvényekből alakultak ki később az Olümpiai játékok néven megrendezett események, az első Kr.e. 776-ban, Zeusz főisten tiszteletére, ahol még csak egy versenyszámban, a stadionfutásban nevezhettek. Később gyarapodott a versenyszámok mennyisége, aminek következtében egyre növekvő népszerűségnek örvendett az esemény. 

A győztesek fejére olajfaág koszorú került, egész életükre ingyen ellátták étellel-itallal őket, hősnek járó tiszteletet kaptak, szobrot emeltek nekik és egyre több görög hitte, hogy ezeket az embereket majd az isteneik kegyeikbe fogadják. A többi helyezettel nem foglalkoztak. A játékok idején szüneteltek a harcok. Az első néhány évtized után újabb futószámok jelentek meg, először Kr.e. 708-ban pedig a pentathlon, melyet sokáig a legnagyobb becsben tartottak, győztese a legsokoldalúbb sportolónak számított (részegységei: stadionfutás, diszkoszvetés, távolugrás, gerelyhajítás, birkózás). Később birkózás és ökölvívás versenyszámokban, ill. a Kr.e. 6. században lovasversenyeken (négyesfogatok és lovaglás) is lehetett indulni. A legdurvább sport, a pankráció is ebben az időszakban jelent meg, melyek általában az egyik fél halálig tartottak. A nevezési szabályok némileg változtak, mikor az ifjaknak is lehetőséget adtak a bizonyítása (de csak a kevésbé veszélyes sportágakban). Néhány játékon érdekes számok is indultak, pl. fegyveres futás, trombitások és kikiáltók versenye, stb.  A papnőket leszámítva a nézőtéren is csak férfiak lehettek.

A római idők véget vetettek a sikertörténetnek, ahogy megnövekedett a katonai és politikai befolyása a rómaiaknak. Itália vallása és teljes kultúrája eltér a görögökétől, mely a középső és alsó társadalmi rétegekben nem okozott ugyan jelentős változást, de az arisztokraták körében és az államvezetésben igen, akiknek a politikai befolyása meghatározó volt. A poliszokban a vagyonosak is támogatták a pánhellén játékokat, mert a sport és a művészet egyaránt a legnemesebb időtöltéseknek számított. Ezzel szemben a rómaiaknál a hatalmas lakomák és a gladiátorviadalok voltak inkább közkedveltek. Ebből persze még nem következett, hogy vége szakad az olimpiai játéksorozatnak, hiszen a római katonák is részt vettek a versenyeken.

A Kr.u. első században is még megtűrték a császárok, sőt, pl. Őrült Néró császár maga is részt vett a versenyeken, ahol fogataival és versmondásával első helyezett lett (bár ezt úgy érte el, hogy megtiltotta másoknak a nevezést). A sport tehát a politika eszközévé vált, és tulajdonképpen ez hozta el a hanyatlást. A vallási különbözőségek megosztották a Római Birodalmat, ezért a császárok az egység megteremtését azzal akarták elérni, hogy a rómaitól eltérő vallási szertatásokat betiltották. A pánhellén játékok (valamint ebből adódóan az Olimpia) is ennek esett áldozatául, de nem azonnal. Hivatalosan 393-ban szüntette meg I. Theodosius császár, amit a görögök nem tartottak be, törvénytelen módon folytatódtak a játékok. 435-ben II. Theodosius császár leromboltatta Olümpia Zeusz templomát és a versenyhelyszíneket, így végérvényesen megszűntek ezek a rendezvények.

A sport fogalma több, mint egy évezreden keresztül teljesen eltérő vagy semmilyen jelentéssel nem bírt az európaiak számára. A felvilágosodás kora volt az, mely újra felfedezte a hellén eszmerendszert.

Az ókori testkultúra 3. rész - Az olimpiai játékok

Kapcsolódó termékek

Hozzászólások
Be kell jelentkezned!