Érdekességek Kínából, első rész

Beküldve: 2013-08-02 15:30:27 ; Megtekintés: 1035 x

A Föld népességének majdnem egynegyedét teszi ki, a világ legnagyobb gazdaságává válás felé halad, és mindennapi fogyasztási cikkeink tetemes hányadát állítja elő. És természetesen számos harcművészet bölcsője, pár érdekes információt gyűjtöttünk össze sorozatunk első részében.

1. A kelettől nyugatig közel 5000 kilométer Kína kitejedése, és 3 időzónát is érint, a kommunisták 1949-es hatalomra jutása óta azonban a nemzeti egység kifejezéseképpen mindenütt egyformán, a pekingi idő szerint járnak az órák. Emiatt lehet az, hogy a nyugati országrészeken telenként csak délelőtt tízkor, két órával a tanítás és a munkanap kezdete után virrad meg.

2. Kevesen tudják, hogy a világ legnagyobb városa Csungking. Az autó- és motorgyártás, élelmiszer-feldolgozás, vegy-, textil-, gép- és elektronikai ipar hatalmas központja, mely fölött szinte mindig szürke az égbolt. Lakossága mintegy 31 millióra tehető, mégis létezéséről a külföldiek szinte alig tudnak. 2025-re előreláthatólag 219 város lakossága haladhatja majd meg az egymilliót – Európában ma mindössze 35 ilyen akad.

3. A legendák, a kínai harcművészet létrejöttét a csaknem négyezer évvel ezelőtt létezett Hszia-dinasztia idejére teszik. Egy monda szerint Kínában a Sárga császárnak nevezett Huangdi vezette be az első harcművészeti rendszert. A Sárga császárról úgy tartották, hogy mielőtt uralkodó lett volna, nagyhatalmú tábornok volt, aki az orvostudományról, az aztrológiáról és a harcművészetről írt esszéket. Az egyik legnagyobb ellenfele Chi You volt, aki pedig a kínai birkózás (shuai jiao) elődjét alapította meg.

4. A shaolin stílust tartják az egyik első intézményesített kínai harcművészeti stílusnak. A legrégebbi ismert bizonyítéka szerzetesek csatában való részvételének egy i. sz. 728-as sztélé, ami két eseményt is megörökít. Az egyik ezek közül egy Saolin kolostor védelme 610-ben banditák ellen, a másik pedig a hulaói csatában való részvétel 11 évvel később.

5. A kínai konyha legalább 8 fő tájegységre és több ezer helyi változatra osztható. A nyugatiaknak ismerős kantoni koszt mellett tehát ott a bambuszban meg gombában dúskáló anhuji, a fűszeres hunani és szecsuani, a tenger gyümölcseit előszeretettel használó fucsieni, a földimogyoróval, gabonával és ecettel alapozó santungi, a rengeteg sült és párolt fehérhúsú halat felhasználó, édeskés ízvilágú csiangszui, valamint a zsírszegény csöcsiangi.

6. Kína a borok tömegpiaca, de ezeket a nemes nedűket sokszor zöld teával vagy kólával keverve isszák. Az igazán drága, százezres nagyságrendű palackok pedig felbontatlanul, ajándékként vándorolnak.

7. Kína a világ legnagyobb mobiltelefon-piaca, gyakorlatilag az összes felnőtt 900 millió polgár rendelkezik soucsi-val („kézi géppel”) A kínai városlakók pedig átlagosan a szabadidejük 70%-ában barangolnak az interneten.

8. Ezért pedig a becslések szerint több mint 50.000 állami alkalmazott figyeli az internetezést, (a politikai ellenzék hivatalosan be van tiltva.) Az ellenőrzés azonban nem könnyű feladat, mivel Kínában kétszázmillióan blogolnak, és közülük sokan bírálják is a hatóságokat.

9. Egy kis magyar vonatkozás: Nem csak Budapesten, hanem Kínában is létezik egy Hősök tere. De nem csak a neve egyezik meg a magyar főváros büszkeségével, hanem pontosan másolata.
A Sanghajtól huszonhárom kilométerre épült a Global Paradise, mely a világ nevezetes épületeit, helyeit, tereit jeleníti meg "élőben" Kínában. A nevezetességeket pontosan leutánozva építették meg (bár semmilyen engedélyt nem kértek hozzá, így valúszínűleg képek alapján), 90 százalékos méretarányban. A Brandenburgi kapu szomszédságában kapott helyett közvetlenül a Hősök tere, egy amfiteátrummal szemben.


Kapcsolódó termékek