A boxzsák szinte minden harcművészet és küzdősport nélkülözhetetlen felszerelése. Használatával nemcsak az erőnlét és az állóképesség fejleszthető, hanem az ütések és rúgások ereje, pontossága és technikai kivitelezése is hatékonyan javítható. Az edzés során közvetlen visszajelzést kapunk mozdulataink hatásáról, így fejlődik a kéz- és lábtartás, valamint a mozgáskoordináció is.
A boxkesztyű a világ egyik legnépszerűbb és leggyakrabban használt küzdősport-felszerelése. Eredetileg az ökölvívásban jelent meg, azonban napjainkban számos harcművészeti és küzdősportág alapvető edzőeszköze. A kézfej és az ellenfél védelmét szolgáló kesztyűk elődjei már az ókori görög olimpiai játékokon is megjelentek.
A sportfelszerelés gyártás fejlődésének köszönhetően ezek a boxcipők több anyag ötvözetéből készülnek, így általában a bőr mellett a textil és a gumi megoldások a legnépszerűbbek. A magasított szár és a masszív kiképzés pedig biztosítja a sportoló biztonságérzetét és segít megakadályozni az esetleges ficamok előfordulását az intenzív mozgás közben.
A klasszikus karate ruha (gí) hófehér színe tisztaságot és eleganciát sugároz melynek története a karate fejlődésével halad. Ahogy a sportág fejlődik úgy lesznek a ruhák egyre specifikusabbak és ellenállóbbak.
A judo ruha (judo gí) csakúgy, mint a karate ruha együtt született és fejlődik a sportág történelmével. Ezt a fajta edző ruhát többnyire igen vastag pamutból gyártják és rizsszövéses eljárással készítik. Ugyanilyen eljárással készülnek az Aikidó-ban és a Judo elődjében a Jiu-jiutsu-ban használt ruházatok is.
A küzdősportokban/harcművészetekben az övnek a praktikumon túl szimbolikus jelentősége is van. Tradicionálisan két színt használtak: a fekete szín a mestereké, a fehér a tanítványoké. Ez idővel megváltozott, az ’50-es ’60-as évek környékén Európában és Amerikában megjelentek a színes övek a tanulók tudásszintjének differenciálására.
A nunchaku tradícionális japán fegyver, ami valamikor a XIII.-XIV. század környékén került Kínából Okinawára. Sok harci eszközhöz hasonlóan a nunchaku is a parasztgazdaságból került át a harcmezőkre.
Hazánkban is régóta népszerű a tradícionális japán harcművészet:az Aikido.
A Brazil Jiu-Jitsu egy rendkívül hatékony, modern földharc stílus. Alapelve, hogy a kisebb és gyengébb személy is sikeresen megvédhesse magát a nagyobb és erősebb ellenféltől, akinek az előnyei (nagyobb, erősebb, messzebbre elérnek a hosszú végtagjai) a földharcban kevésbé tudnak érvényesülni. Nagy hangsúlyt kapnak a befejező fogások, amiknek része az ízületfeszítések és a fojtások.
A hakama tradicionális Szamuráj viselet, sok japán harcművészetben ma a formaruha része. Eredetileg csak férfiak viselték azzal a céllal, hogy lovaglás közben megvédje őket az ágaktól és egyéb növényektől. Ma már mindkét nem képviselői hordják. A nadrág és a kimono fölött viselik, deréknál kötik meg és bokáig ér.
Ez a küzdősport az 1970-es évek környékén alakult ki, első elnevezése a sportkarate volt, később all-style sportkarate, végül a kick-box név vált egységesen elfogadottá. Először az Egyesült Államokban nyert teret, később Európában is egyre népszerűvé vált.